A Magyar Filmakadémia javaslatai és észrevételei a FILMREFORM folyamatához

A magyar filmszakma szereplői közösen kezdtek gondolkodni a hazai filmrendszer átalakításáról Filmreform2026 című egyeztetésen

A Filmreform2026 egy széles körű szakmai együttműködésre épülő kezdeményezés, amely a magyar filmszakma intézményi és támogatáspolitikai megújítását kívánja elősegíteni. Célja, hogy a szakmai szervezetek és a filmszakma szereplői közösen dolgozzanak ki legitim, szakmailag megalapozott javaslatokat a jövő filmes működésére és finanszírozására.

Az európai filmakadémiák sorában tizennyolcadikként, 2014. július 14-én alakult meg a Magyar Filmakadémia Egyesület. Célja, hogy a hazai filmgyártás és televíziózás alkotói és szakemberei egy széles körben elérhető szakmai szervezet keretében közös fórumra találjanak. Az egyesület megalapítása óta küldetésének tekinti:

  • a magyar filmművészet és filmipar, valamint a televíziós szakma hosszú távú fejlődésének ösztönzését,
  • a filmszakmai ágazat és az alkotók érdekeinek képviseletét,
  • az alkotók megfelelő munkakörülményeinek biztosítását,
  • valamint a filmes és televíziós szakemberek társadalmi és művészeti megbecsülésének elősegítését.

A Magyar Filmakadémia a szakma egységes képviseletére, a tehetségek támogatására és a magyar filmkultúra nemzetközi láthatóságának erősítésére törekszik.

A Magyar Filmakadémia Egyesület Alapító tagjai

  • Balázs Ádám
  • Balázs Gábor
  • Barsi Béla
  • Bélafalvy Balázs
  • Bereczki Csaba
  • Berger József
  • Csortos Szabó Sándor
  • Esztán Mónika
  • Fillenz Ádám
  • Forgács Erzsébet
  • Garami Gábor
  • Gerebics Sándor
  • Gyarmathy Ágnes
  • György Lea
  • Herendi Gábor
  • Hutlassa Tamás
  • Kollányi Tamás
  • Kovács Zoltán
  • Lemhényi Réka
  • Máthé Tibor
  • Melis László
  • Novák Emil László
  • Orosz Dénes
  • Rudolf Péter
  • Sándor Pál
  • Schmidt Judit
  • Szalai Károly
  • Szekeres Dénes
  • Török Ferenc
  • Tőzsér Attila

A Magyar Filmakadémia alapító Elnökségének tagjai

  • Bereczki Csaba
  • Hutlassa Tamás
  • Jancsó Dávid
  • Novák Emil
  • Sándor Pál

A Magyar Filmakadémia Egyesület nyitott és független szakmai szervezet, amely a magyar filmes szakmai szervezetekkel együttműködésben fejti ki tevékenységét. Az alapítók szándékai szerint gyűjtőszervezeteként működik, ennek megfelelően nem egy részterület, hanem a teljes filmes közösség fórumaként van jelen.

A Filmakadémia szakmai fórumként látja el feladatát, nyitott és támogató minden olyan kezdeményezésre, amely párbeszédet, együttműködést és szakmai egyeztetést erősít a filmes területen. Jelenleg 507 rendes taggal, 12 tiszteletbeli taggal és 267 pártoló taggal rendelkezik.

Javaslatok és észrevételek a FILMREFORM folyamathoz.

  • Magyarország az Európai Unió tagja, így a magyar filmigazgatásnak és médiaigazgatásnak illeszkedni kell az Unió működéséhez és szabályrendszeréhez.
  • A 2004. évi II. törvény a magyar filmszakma történelmi jelentőségű első ágazati törvénye, amely egyrészt illeszkedik az Uniós szabályozáshoz, másrészt kifejezi létével a magyar mozgóképkultúra fontosságát.
  • A magyar mozgóképszakma megújítása kapcsán holisztikus szemléletre van szükség, így a kulturális igazgatáson belüli önállóan is értelmezhető filmigazgatás és annak normarendszere mellett a médiaigazgatás működését és szabályozását is szükséges áttekinteni.
  • Meg kell őrizni az elmúlt évtizedekben felépült intézményi és működési értékeket, különös tekintettel a strukturális diverzitást, amely a fenntartható és virulens film- és mozgóképkultúrához intézményi sokszínűséget társít, mert határozott cél az egyetlen központi intézményre való korlátozódás elkerülése:
    • meg kell őrizni és növelni kell a támogatási rendszerek sokszínűségét,
    • a közvetlen és közvetett támogatási struktúrák megőrzését kell szorgalmazni,
    • ki kell terjeszteni a közvetett támogatás normatív rendszerén túl az érték és eredményalapú (nézőszám, n fesztiváldíjak, társadalmi-, és kulturális hatás (az adott mozgóképes tartalommal foglalkozó, és általa generált további online és offline tartalmak, események adatalapú mérése alapján) normatív támogatást.
    • a közvetlen szelektív alapú támogatás mellé stabil, átlátható, rendezett, tisztán szabályozott, online térben elérhet adminisztratív rendszer szélesítése szükséges,
    • szükség van egy, a filmkultúra központi intézményére, a jelenleg Nemzeti Filmintézet néven ismert intézményre vagy annak jogutódjára,
    • szükség van a mozgóképszakmai hatóságra, a Nemzeti Filmirodára, amelynek működése 2004 óta stabilan és kielégítően szolgálja az ágazatot,
    • a filmtámogatási rendszerbe be kell vonni a médiaigazgatásban is szerepet játszó intézményeket, így a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot, valamint az állami finanszírozással működő köztelevíziót is,
    • a médiaszabályozásban rögzíteni kell a Magyarországon aktívan jelenlévő médiaszereplők érdekeltségét a kortárs nemzeti filmkultúra támogatásában és felemelésében,
    • a többpilléres támogatási rendszer szélesítése a műfaji pályáztatás visszaemelése a Magyar Média Mecenatúra program és annak szabályozási és finanszírozási rendszerének visszaépítése,
    •  a kulturális sokszínűség, a műfaji és alkotói elvének visszaemelés, így külön hangsúlyt és figyelmet kell fordítani a fiatal alkotók támogatására,
    • kiemelt prioritás az elsőfilmesek segítése nemzetközi minták alapján, valamint az Inkubátor program szakmai elmélyítése,
    • kívánatos lenne alkotóműhelyek létrehozása, a Balázs Béla Stúdióhoz hasonló, szabad és független közösségek támogatása,
    • külön területnek kell foglalkoznia hazai filmfesztiválkultúra megőrzésével és támogatásával, a fesztiválok számára pedig többcsatornás támogatási rendszer fenntartása a kívánatos,
    • A Magyar Művészeti Akadémia jelenlétének és szerepének a mozgókép kultúra támogatásában,
    • szükséges a Nemzeti Kulturális Alapon belül egy önálló, magas összegekkel gazdálkodó Filmművészeti Kollégium felállítása, amely támogathatja a kisköltségvetésű műfajok gyártását is.
  • Kiterjesztett támogatási terület: A támogatásoknak és a támogatási rendszereknek a gyártáson túl érinteniük kell a fesztiválkultúrát, a folyóirat-kiadást, a könyvkiadást, a filmklubokat és a szakirányú oktatást és minden a mozgóképkultúrát erősíteni tudó területet:
    • szélesíteni kell a gyártás támogatáson túli támogatási területek intézményi sokszínűségét, a a Nemzeti Kulturális Alapon túl is szükséges az filmtámogatási intézmények ezen a területen történő szerepvállalása is,
  • Örökségvédelem és nemzetközi reprezentáció kapcsán kiemelten fontos a jelenleg is elismerésre méltóan működő Nemzeti Filmarchívum önállóságának és költségvetésének növelése:
    • Értékmegőrző munkájának erősítése és szélesítése, a nemzeti identitás védelme érdekében elengedhetetlen a megkezdett filmarchívum- és filmrestaurálási programok folytatása,
    • a példamutatóan vitt nemzetközi jelenlét erősítése a FilmMarathon támogatása, szélesítése, a magyar filmművészet nemzetközi pozíciójának erősítése, a kapcsolatok ápolása a nagy fesztiválokkal és a magyar filmkultúra és örökség az európai vérkeringésben való megtartása.
  • Forgalmazás és kommunikáció: jelentős és többcsatornás támogatási eszközökkel kell segíteni a magyar filmek eljutását a nézőkhöz, beleértve a filmszínházak, a hazai és nemzetközi fesztiválok, a televíziós sugárzás és a streaming szolgáltatók elérését:
    • fontos, hogy a közmédia csatornái megfelelően és méltó módon prezentálják a kortárs magyar alkotásokat, nemcsak a fikciós munkákat, hanem a dokumentumfilmeket, az animációsfilmeket és az ismeretterjesztő műveket is.A mozgóképes tartalmak fejlesztési folyamatába érdemes rendszerszinten beépíteni a kommunikációs és közönségelérési szempontokat, hogy már a projekt korai szakaszában feltárhatók legyenek az adott film kommunikációs értékei, lehetséges célközönségei és a bemutatást támogató későbbi kommunikációs irányok.”

A Magyar Filmakadémia átgondolt tervekkel rendelkezik a mozgóképkultúra strukturális és finanszírozási újraszervezésére. Együttműködésben örömmel részt veszünk egy olyan új, egyenlő és igazságos szakmai működés kiépítésében, amely a magyar filmkultúra újraépítését célozza. A megvalósításához elengedhetetlen a filmszakma profi és szervezett, többcsatornás kommunikációja, valamint a folyamatos tudományos felmérések és elemzések, amelyek múlt, jelen és jövő viszonylatában vizsgálják az ágazatot.

Filmakadémia elnöksége és szekciók vezetői

Következő Filmfesztiválok
Kövess minket itt is!