A francia ellenállás legendás alakjának történetét dolgozza fel Nemes László Oscar-díjas rendező új, első francia nyelvű nagyjátékfilmje, a MOULIN, melynek világpremierje a 2026-os cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában volt. A magyar közönség a filmet először október 29-én, a Budapest International Film Festival (BIFF) keretében láthatja, majd november 12-től az ADS Service forgalmazásában kerül a hazai mozikba.
Jean Moulin a francia nemzeti emlékezet meghatározó része. Több mint 2200 francia településen neveztek el róla utcát vagy teret, több száz iskola viseli a nevét, életét pedig külön múzeum mutatja be. Hamvait a párizsi Panthéonban, a francia nemzet legnagyobb alakjainak emlékhelyén őrzik. Ezzel szemben Magyarországon szinte ismeretlen, pedig Jean Moulin sorsa nemcsak a francia történelem egyik drámai fejezete, hanem a magyarok számára is fájdalmasan ismerős és aktuális. A diktatúrával szembeni helytállás, az igazság melletti elköteleződés, a hűség, az árulás és a személyes felelősség máig érvényes erkölcsi dilemmáit sűríti magába.
Moulin 1937-ben, mindössze 38 évesen lett Franciaország legfiatalabb prefektusa. 1940-ben a német megszállók brutális kínzások közepette arra akarták kényszeríteni, hogy írjon alá egy hamis nyilatkozatot, amely ártatlan szenegáli katonákat tett volna felelőssé a németek által meggyilkolt francia civilek haláláért. Moulin megtagadta az aláírást, inkább öngyilkosságot kísérelt meg. Egy üvegdarabbal elvágta a saját torkát, de életben maradt. A nyakán maradt sebhelyet később a védjegyévé váló kendővel takarta el.
Ebben az időben Franciaország történelmének egyik legsúlyosabb válságát élte. Az 1940-es katonai vereség után létrejött Vichy-rendszer együttműködött a náci Németországgal. A szélsőjobboldali hatalom a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” eszméjét a „Munka, Család, Haza” jelszavával váltotta fel. A francia zsidókat üldözték, vagyonukat a kollaboránsok között szétosztották. A történet a magyaroknak is ismerős történelmi kérdéseket vet fel, hiszen a német megszállás és a kollaboráció Magyarország sorsát is meghatározta.
Jean Moulin ebben a történelmi mélypontban vált a francia ellenállás meghatározó alakjává. Charles de Gaulle tábornok azzal a szinte lehetetlennek tűnő feladattal bízta meg, hogy szervezze egységbe a különböző politikai irányzatokhoz tartozó, egymással is szemben álló ellenálló csoportokat. De Gaulle szerint Moulin: „Nagyszerű ember. Minden tekintetben nagyszerű.” Moulint 1942 elején ejtőernyővel visszajuttatták Franciaországba. Hónapokon át tartó szervezőmunkával, politikai érzékének, szónoki képességeinek és személyes karizmájának köszönhetően létrehozta az Egységes Ellenállási Mozgalmat.
Sikerei csúcsán azonban Moulint 1943 júniusában egy titkos gyűlésen letartóztatta a Gestapo. Akárcsak egy görög tragédiában, a hősnek itt is könyörtelen ellenféllel kellett szembenéznie. A hamis papírokkal elfogott, Max álnéven ismert férfi kihallgatását személyesen Klaus Barbie, a lyoni Gestapo vezetője irányította. A később „lyoni hóhérként” elhíresült Barbie zsidók ezreinek deportálásáért és több száz ellenálló üldözéséért, kivégzéséért volt felelős. Barbie agyafúrt és brutális kínzási módszerekkel próbálta fizikailag és lelkileg is megtörni Moulint.
Nemes László Moulin című filmje ezt a napokig tartó párviadalt, a francia ellenállás történetének egyik meghatározó eredetmítoszát tárja elénk. A Moulin címszerepét Gilles Lellouche, Barbie-t pedig Lars Eidinger alakítja.
Moulin és Barbie találkozásával a háború két ellentétes világa zárul egy szobába. Barbie számára Moulin az ellenállás kulcsa; Moulin számára minden kimondott szó emberéleteket sodorhat veszélybe. Ami kihallgatásnak indul, hamarosan két akarat — és két Európa — összecsapásává válik. A Moulin pszichológiai thriller két férfi végletes párharcáról, egy eldöntetlen civilizációs pillanatban.
Moulin története fájdalmasan ismerős a magyaroknak is. A német megszállás után a magyar hatóságok közreműködésével felállított, Hain Péter vezette, úgynevezett magyar Gestapo, Kun páter és a nyilas csőcselék mészárlásai, orgiái a kollaboráció legsötétebb következményei. A magyar csendőrség a német megszállókkal együttműködve, még az SS-t is lenyűgöző gyorsasággal deportált mintegy 440 ezer magyar zsidót nagyrészt Auschwitzba.
Nemes László Moulin című filmje nem állít közvetlen párhuzamot a francia és a magyar történelem között, de a magyar nézők számára is fontos kérdéseket vet fel. A film az egyéni felelősség, a hűség és az árulás örök dilemmáit állítja középpontba, amelyek ma is meghatározzák, hogyan gondolkodunk magunkról, egymásról és a társadalomról. Jean Moulin története arra emlékeztet, hogy a történelem nem pusztán megtörténik velünk, az egyéni döntéseknek súlyuk van.
A Nemes László rendezte Moulin forgatókönyvét Olivier Demangel írta, operatőre Erdély Mátyás, vágója Politzer Péter. Zenéjét Laetitia Pansanel-Garric szerezte, látványtervezője Stéphane Rozenbaum, jelmeztervezője Flesch Andrea, sound designere Zányi Tamás. Producere Alain Goldman, executive producer a magyar Pioneer Pictures részéről Kemény Ildikó. A filmet a Pitchipoï Productions és a Pioneer Pictures gyártotta, magyarországi forgalmazója az ADS Service.