Nemzeti szabadságunk és békénk mindennek az alapja, ha szabadságunk van, mindenünk van, ha szabadságunk nincs, semmink sincs – mondta a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kistarcsán – közölte az MTI.
Hankó Balázs a Pest vármegyei város megemlékezésén arról beszélt, hogy 1956. október 23-a a magyar történelem egyik legdicsőbb pontja. Nem azért, mert győzedelmes, hanem azért, mert bátor és ellentmondást és megalkuvást nem tűrő.
Hozzátette:
azért is dicső, mert a hazaszeretet a hazához, a nemzethez való örök hűség felragyogása, Dávid harca Góliát ellen, és bár Góliát időt nyert, végérvényesen győzni nem tudott, a történelem és az erkölcs Dávidot igazolta.
Hankó Balázs azt mondta, hogy a második világháborút követő rövid, reményteljes időszak után Magyarországon a zsarnokság rettegett rendszere alakult ki, a totális elnyomás, a politikai gyilkosságok, a nemzet megtörésének rendszere, amely tagadta az Istent és annak képmását, az embert. A levert szabadságharc után 200 ezer magyar emigrált Magyarországról, leszármazottaik az egész glóbuszon őrzik 1956 emlékét.
A miniszter elmondta, hogy a Kárpát-medencében minden település, iskola, egyetem ünnepséget szervez a 69 esztendővel ezelőtti események tiszteletére.
Kijelentette: minden magyarban él a kommunizmus elleni felkelés iránti tisztelet, de Kistarcsa és a helyi 1956-os megemlékezés mindig különleges, mert ebben a városban az ötvenes években a kommunizmus szörnyűségei mindenkihez közel kerültek, maga a történelem “vert tanyát” Kistarcsán.
“A történelem mély, sötét oldala. Az államvédelmi hatóság internálótáborában szenvedők ezt a várost akaratán kívül tették ismertté” – fogalmazott Hankó Balázs.
A tárcavezető hangsúlyozta, “feladatunk, sőt közös felelősségünk, hogy az internálótábor bűnös emlékével is tudatosítsuk: ami ott történt, az soha nem ismétlődhet meg“.
Hozzátette:
az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a kommunizmus elleni küzdelem legismertebb és legfájóbb pillanata, mert a szabadságáért küzdő magyar nemzetet akkor mindenki cserbenhagyta. Sajátjainak egy része elárulta, a Nyugat pedig csak hitegette, láthatjuk, sajnos ma sincs ez másképp
– mondta a miniszter.
Hankó Balázs úgy fogalmazott, hogy a fiatalok számára 56 történelem, annak egy egyre távolabbi szelete, tananyag, érettségi tétel. Ma az a dolgunk – az emlékezés napján és más napokon is -, hogy elmagyarázzuk, mi volt az 1956-os történelmi napok lényege.
“A hatvankilenc esztendővel ezelőtt történtek régmúltnak tűnnek, az akkor készült fotók és filmek fekete-fehérek, nincs már Szovjetunió, Varsói Szerződés, berlini fal, Jugoszlávia és Csehszlovákia és jegyre kapható kenyér, nincs Lenin tér és Sztálinváros sem. A lényeg ma is itt van velünk, itt él bennünk, ezt kell, hogy mindannyian újra és újra megértsük és megéljük: szabadságunkért, nemzetünkért élünk, és ha kell, halunk, dolgozunk, és ha kell, harcolunk” – fűzte hozzá a miniszter.
Elmondta, hogy azok az ismert és névtelen hősök, akik hatvankilenc évvel ezelőtt ha kellett, az életüket is feláldozták a hazáért, egy szabad, gyarapodó Magyarországért szálltak szembe az elnyomással, a tankokkal és a borzalmas túlerővel. Egy erős és független Magyarországot álmodtak meg, amely saját útját járja és békében él.
“Ennek az örökségnek kell megfelelnünk, és ehhez a mércéhez kell mérnünk magunkat. Kevesebbel nem érhetjük be. Ha így teszünk, nemcsak a magyar múlt dicső fejezeteiről beszélhetünk, de a magyar jövőnek is lesznek nagy hősei, akik mindig újra és újra naggyá teszik hazánkat, akik megfelelnek majd a kihívásoknak, akik mernek magyarul élni, magyarul álmodni, és továbbadni a szabadság és a béke fáklyáját. Maradjunk hűek hazánkhoz, nemzetünkhöz! – zárta beszédét Hankó Balázs.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Kovács Attila