Életműdíjasok

Életműdíj 2024

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.

Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.

Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.

Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok. 

Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.

Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.

 

Életműdíj 2023

Esztergályos Cecília színésznő, táncművész, Mészáros Márta rendező, Reviczky Gábor színművész, Romwalter Béla (Richy) producer és Ternovszky Béla rajzfilmrendező kiemelkedő pályáját méltatja a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.

Esztergályos Cecília Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, táncművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1960-ban az Állami Balettintézetben végzett mint balettművész, 1968-ban pedig színművész diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályafutását a Thália Színházban kezdte, majd a Nemzeti Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a József Attila Színházban volt tag. 1991-től 1999-ig a Família Kft. című sorozat állandó főszereplője volt. 2014-től az Újszínház tagja. Több mint ötvenéves pályafutása során közel kétszáz film- és színházi darabban játszott, köztük olyan emlékezetes alkotásokban, mint az Álmodozások kora, az Ajándék ez a nap, a BUÉK vagy a Boldog születésnapot, Marilyn!. A fesztiválon Monory Mész András ritkán vetített 1989-es Meteo című kultfilmjében és Szabó István Te című felejthetetlen lírai filmetűdjében június 10-én 11 órakor láthatja őt a közönség a veszprémi Hangvillában.

Mészáros Márta Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett érdemes művész, a Magyar Mozgókép Mestere. 1935-1946 között a Szovjetunióban élt. Szobrászművész apja, Mészáros László a sztálini tisztogatások áldozata lett. Gyerekkorának ezt a fejezetét később a Napló-sorozatában dolgozta fel. Ő az első jelentős magyar női rendező, filmjei többségében is női sorsokat mutatott be. 1975-ben az Örökbefogadásért elnyerte az Arany Medvét a Berlinalén, a keleti blokk művészei közül az elsőként, és egyben az első női rendezőként. A Kilenc hónap és a Napló gyermekeimnek című filmjeit Cannes-ban díjazták, utóbbi nagydíjas lett, a Napló szerelmeimnekért pedig megkapta az Ezüst Medvét. Eltávozott nap című 1968-as filmjét Kovács Katival a főszerepben június 7-én 15 órakor az Expresszóban vetítik.

Reviczky Gábor a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész. 1973-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Friss diplomásként a Kaposvári Csiky Gergely Színháznál helyezkedett el, majd megfordult a debreceni, a miskolci és a kecskeméti társulatoknál is.1979-től 2013-ig, két év megszakítással a Vígszínház tagja volt, 1989-től 1991-ig, majd 2013-tól 2016-ig a budapesti Nemzeti Színház tagjaként dolgozott. Népszerűségét a filmes szerepeinek is köszönheti, emlékezetes alakítást nyújtott többek közt a Zimmer Feriben, a Csinibabában és az Üvegtigris-filmekben, de Robert De Niro, Jack Nicholson vagy Clint Eastwood magyar hangjaként is sokan kedvelik. Három friss filmjével, a Hadik – Hangvilla, június 8-án 20.30-kor, Az énekesnő – Fotonban, június 10-én 15.30-kor –, és Akik hazára voksoltak - Fotonban, június 10-én 21.30-kor - vetítésével tiszteleg előtte a fesztivál.

Romwalter Béla (Richy) fővilágosító, producer, a Sparks vállalat alapítója. 1966-ban került a Magyar Televízióhoz világosítóként. Az ott eltöltött 25 év alatt többszáz produkcióban vett részt, dolgozott többek közt Jancsó Miklóssal, Makk Károllyal, Sándor Pállal és Szinetár Miklóssal. 1991-ben az amerikai HBO koprodukciójában készülő Sztálin forgatásán ismerkedett meg az Oscar-díjas Zsigmond Vilmossal. 1992-ben közösen alapították meg a SPARKS céget, amely világítástechnikai szolgáltatásban és kamerakölcsönzésben máig piacvezetőnek számít és immár a fővilágosítók képzésében is részt vesz. A fesztiválon a világhírű operatőr fényképészi munkásságát mutatja be Szakonyi Noémi Veronika Fényképezte Vilmos Zsigmond című filmje, melynek producere Romwalter Béla. Június 9-én 21.15-kor az Expresszóban láthatja a közönség ezt a nagyon ritkán vetített alkotást.

Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész. A filozófia–esztétika szak elvégzése után a Pannónia Filmstúdiónál, később pedig a Filmvállalatnál helyezkedett el. Kezdetben rajzoló volt, majd mozdulattervező és rendező. 1995 és 2005 között a Stúdió II. Kft. egyik tulajdonosa és rendezője is. Első saját rövidfilmje – mely a június 10-én 20 órakor Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon a Tartsunk kutyáttal együtt fesztiválon is látható lesz -, a Modern edzésmódszerek számos hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert. Olyan közkedvelt sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a Mézga család, a Kérem a következőt! és a Gusztáv, de ő rendezte a kultikus Macskafogót is, amelyet világszerte nagy sikerrel vetítettek és most a fesztiválozók is újra megtekinthetik nagyvásznon.

 

Életműdíj 2022

András Ferenc Kossuth-díjas rendező, Huszti Péter színművész, Rófusz Ferenc Oscar-díjas animációs rendező, Szakács Györgyi jelmeztervező és Udvaros Dorottya színművésznő kiemelkedő pályáját méltatja a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal. A magyar filmművészet legendás operatőre, Hildebrand István életművét posztumusz díjjal ismerik el.

András Ferenc Kossuth-díjas rendezőnek két film is elég volt ahhoz, hogy beírja nevét a magyar mozgókép történetébe. Az 1977-es, Balaton-felvidéken játszódó Veri az ördög a feleségét társadalmi szatírája a gulyáskommunizmus világának tartott görbe tükröt, míg a Dögkeselyű az értelmiség lecsúszásáról tudósított egy izgalmas bűnügyi történet keretei közt. 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, emiatt évekig nem forgathatott. Június 12-én 21 órakor Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon óriás kivetítőn láthatja majd a közönség a legendás Dögkeselyűt.

Huszti Péter a főiskolát Várkonyi Zoltán osztályában végezte el, aki később a hetvenes évek egyik legnagyobb közönségsikerében, a Fekete gyémántok című Jókai-adaptációban rendezte őt, amit június 11-én 14 órakor vetítenek Veszprémben a Latinovits-Bujtor Játékszínben. Több mint száz tévé- és mozifilmben tűnt fel. 1974 óta tanít, 1994 és 2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Sokoldalú színészi pályafutása mellett színházi rendezőként és íróként is elismertségnek örvend.

Rófusz Ferenc, Kossuth-díjas animációs rendező, a Nemzet Művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért megkapta az Oscar-díjat. 1988-ban kivándorolt Kanadába, ahol saját stúdiót alapított. 2001 óta ismét Budapesten él, az animációs projektek mellett tanítással is foglalkozik. 2019-ben – a megálmodása után 40 évvel - sikerült bemutatnia Az utolsó vacsorát. Június 10-én 11 órakor a Latinovits-Bujtor Játékszínben a közönség válogatást láthat alkotásaiból.

Szakács Györgyi a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, a nyolcvanas évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit: Ralph Fiennes A napfény ízében, a Napszállta titokzatos kalapos lányát alakító Jakab Juli, vagy éppen A martfűi rém szereplői. A filmet június 11-én 14 órakor a veszprémi Agórában nézheti meg a közönség.

Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a filmes mellett a magyar színházi életnek is megkerülhetetlen alakja. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sándor Pál, Szabó István vagy Jancsó Miklós. Játszott az ikonikus magyar krimiben, a Dögkeselyűben. A Te rongyos élet! című szatírájában kitelepített dívaként egy falu életét bolygatta fel. Bacsó Péter filmjében június 10-én 23 órakor láthatják a fimbarátok a Latinovits-Bujtor Játékszínben. 

Hildebrand István a magyar filmművészet legendás operatőre volt. Pályáját a Filmhíradó operatőreként kezdte, a hatvanas években Keleti Márton és Várkonyi Zoltán látványos szuperprodukcióiban dolgozott, ő fényképezte többek közt az Egy magyar nábobot, a Kárpáthy Zoltánt és A kőszívű ember fiait. Stílusát a kísérletező kedv is jellemezte, amelynek legszebb példája Bódy Gábor Psyché-je. Emléke előtt egyik legkiemelkedőbb munkájával, a ritkán látható Katonazene vetítésével tiszteleg a Fesztivál.

A fesztivál a Kár a benzinért című film vetítésével emlékezik meg a 100 éve született Pécsi Sándorról, a 120 éve született Jávor Pál tiszteletére látható lesz a Toprini nász című felújított klasszikus, a 150 éve született Janovics Jenő előtt pedig Kertész Mihály A tolonc című 1941-es filmjének vetítésével tiszteleg, melynek producere volt.

 

Életműdíj 2021

Bereményi Géza író-rendező, Moór Marianna, Mécs Károly és Tordai Teri színművészek kiemelkedő pályáját méltatja a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal.

Bereményi Géza a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező 1946-ban született Budapesten. Többek közt számtalan Cseh Tamás-dal szövegírója, az Eldorádó, A tanítványok és a Hídember rendezője, a Megáll az idő forgatókönyvírója.

Moór Marianna Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1943-ban született Budapesten. 1957-ben debütált A tettes ismeretlen című filmben. 1965-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Olyan alkotásokban tűnt fel, mint a Szent Péter esernyője, a Két emelet boldogság, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, A beszélő köntös, A Pendragon legenda és Az ötödik pecsét.

Mécs Károly a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész 1936-ban született Budapesten. 1961-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan filmekben játszott, mint A kőszívű ember fiai, A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Két emelet boldogság vagy a 141 perc a befejezetlen mondatból, de ő kölcsönözte Edlington hangját is a Macskafogóban.

Tordai Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész 1941-ben született Debrecenben. Már főiskolásként játszott Keleti Márton Esős vasárnap (1962) című filmjében. Később olyan alkotásokban szerepelt, mint a Jó estét nyár, jó estét szerelem, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, az Egy magyar nábob, A Pendragon legenda, a Mephisto, vagy A vörös grófnő. A Magyar Mozgókép Fesztivál az életműdíjasok és a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell előtt tisztelegve kilenc filmet tűz műsorra, minek következtében a program a korábban közzétetthez képest módosult.

 

Életműdíj 2020

Béres Ilona, Cserhalmi György, Eperjes Károly, Pécsi Ildikó színművészeknek és Szabó István rendezőnek ítélték a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjait, amelyet olyan 65 év feletti, korábban már magas állami művészeti díjban részesült alkotók kaphatják meg, akik a magyar filmművészetben jelentős értéket hoztak létre.

Béres Ilona a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1964-ben. A hatvanas évek számos kosztümös történelmi filmjében játszott főszerepet, így Gertler Viktor rendezésében Az aranyemberben, Várkonyi Zoltán legendás alkotásában A kőszívű ember fiaiban és Ranódy László filmjében, az Aranysárkányban is.

Cserhalmi György a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Több mint kétszáz filmben játszott, számos Oscar-díjra jelölt film szereplője, melyek közül Szabó István Mephisto című műve meg is kapta a díjat. Felejthetetlen alakítást nyújtott többek között Sára Sándor 1978-ban készült 80 huszár című alkotásában, András Ferenc 1982-ben bemutatott filmjében, a Dögkeselyűben és az 1985-ben készült A nagy generáció című alkotásában, valamint Lugossy László Szirmok, virágok, koszorúk című 1984-es filmjében.

Eperjes Károly Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1980-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Számos enigmatikus filmszerep fűződik a nevéhez, többek között Bereményi Géza Eldorádó című filmjében 1988-ban, Tímár Péter Csapd le csacsi! című vígjátékában 1990-ben, és a 6:3-ban 1998-ban, vagy Bereményi Géza 2002-ben készült A Hídember című alkotásában.

Pécsi Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el. Jelentős szerepet kapott az első magyar szélesvásznú filmben, az 1962-ben bemutatott Jókai-adaptációban, Az aranyemberben, Makk Károly Mit csinált felséged 3-tól 5-ig című 1964-es vígjátékában és András Ferenc 1977-es Veri az ördög a feleségét című alkotásában. Országos ismertségét a Linda című tévésorozatban játszott alakítása is erősítette.

Több mint 60 nemzetközi díjat nyert filmjeivel. 1982-ben Oscar-díjat kapott a Mephisto című filmért, és jelölték a Bizalom, a Redl ezredes és a Hanussen című filmjeit is. Négy díjat vehetett át Cannes-ban, megkapta a David di Donatello-díjat a Mephistóért, a Brit Filmakadémia legjobb külföldi filmnek járó díját a Redl ezredesért, továbbá a Bizalommal és az Édes Emma, drága Böbe című filmjével díjat nyert a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A napfény íze 1999-ben Európai Filmdíjat kapott.

 

Életműdíj 2019

Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera az az öt művész, akinek pályáját a Magyar Filmakadémia Egyesület 2019-ben először életműdíjjal méltatta.

Andorai Péter a Nemzet Színésze címmel és Prima díjjal kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész 1976-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Kamera elé először a Grunwalsky Ferenc rendezte Vörös rekviemben állt. Pályája során közel 90 filmben láthatta a közönség, köztük olyan alkotásokban, mint a Bizalom, a Szabadíts meg a gonosztól, a Mephisto, az Egymásra nézve, a Hajnali háztetők, az Eldorádó, a Roncsfilm, a Csinibaba és A napfény íze. Az Enyedi Ildikó által rendezett Simon mágus címszerepéért ő lett a legjobb férfi főszereplő a 30. Magyar Filmszemlén és több fesztiválon is elnyerte a legjobb alakításnak járó díjat.

Bánsági Ildikó a Nemzet Művésze címmel és Prima díjjal kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Eddig több mint 110 filmben láthatta a közönség. Bevallása szerint sokat köszönhet Szabó Istvánnak, aki 1979-ben rábízta Oscar-díjra jelölt filmje, a Bizalom női főszerepét, de szerepelt az Oscar-díjas Mephistóban és az Édes Emma, drága Böbe című alkotásokban, valamint Mészáros Márta Napló-sorozatának első három darabjában is.

Bodrogi Gyula a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 1958-ban szerzett diplomát. Több mint 170 filmben láthattuk. Moziban 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című, Máriássy Félix rendezte filmben. Emlékezetes filmje volt többek között a Házasságból elégséges, a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek!, a Szépek és bolondok és a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?

Koncz Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1963-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Olyan alkotásokban játszott, mint a Hattyúdal, A kőszívű ember fiai, a Hideg napok, az Egy szerelem három éjszakája, az Egri csillagok, a Gyula vitéz télen-nyáron, valamint Fábri Zoltán Oscar-jelölt Magyarok című filmjében majd annak folytatásában, a Fábián Bálint találkozása Istennel című filmben, melyért 1981-ben elnyerte a legjobb férfi alakítás díját az Újdelhiben megrendezett filmfesztiválon.

Venczel Vera Jászai Mari-díjas, Prima díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Gimnazistaként játszott első két filmjében: Máriássy Félix Karambol és Esztergályos Károly Egy csónak visszafordul című alkotásában. 1968-ban végzett a Színművészeti Főiskolán, azóta több mint száz filmben láttuk, mint például a Kárpáthy Zoltán, az Egy szerelem három éjszakája és az Egri csillagok. A Pillangó című tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte-Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat.