Életműdíj 2024

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.

 

Életműdíj 2023

Esztergályos Cecília színésznő, táncművész, Mészáros Márta rendező, Reviczky Gábor színművész, Romwalter Béla (Richy) producer és Ternovszky Béla rajzfilmrendező kiemelkedő pályáját méltatja a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.

Esztergályos Cecília Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, táncművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1960-ban az Állami Balettintézetben végzett mint balettművész, 1968-ban pedig színművész diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályafutását a Thália Színházban kezdte, majd a Nemzeti Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a József Attila Színházban volt tag. 1991-től 1999-ig a Família Kft. című sorozat állandó főszereplője volt. 2014-től az Újszínház tagja. Több mint ötvenéves pályafutása során közel kétszáz film- és színházi darabban játszott, köztük olyan emlékezetes alkotásokban, mint az Álmodozások kora, az Ajándék ez a nap, a BUÉK vagy a Boldog születésnapot, Marilyn!. A fesztiválon Monory Mész András ritkán vetített 1989-es Meteo című kultfilmjében és Szabó István Te című felejthetetlen lírai filmetűdjében június 10-én 11 órakor láthatja őt a közönség a veszprémi Hangvillában.

Mészáros Márta Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett érdemes művész, a Magyar Mozgókép Mestere. 1935-1946 között a Szovjetunióban élt. Szobrászművész apja, Mészáros László a sztálini tisztogatások áldozata lett. Gyerekkorának ezt a fejezetét később a Napló-sorozatában dolgozta fel. Ő az első jelentős magyar női rendező, filmjei többségében is női sorsokat mutatott be. 1975-ben az Örökbefogadásért elnyerte az Arany Medvét a Berlinalén, a keleti blokk művészei közül az elsőként, és egyben az első női rendezőként. A Kilenc hónap és a Napló gyermekeimnek című filmjeit Cannes-ban díjazták, utóbbi nagydíjas lett, a Napló szerelmeimnekért pedig megkapta az Ezüst Medvét. Eltávozott nap című 1968-as filmjét Kovács Katival a főszerepben június 7-én 15 órakor az Expresszóban vetítik.

Reviczky Gábor a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész. 1973-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Friss diplomásként a Kaposvári Csiky Gergely Színháznál helyezkedett el, majd megfordult a debreceni, a miskolci és a kecskeméti társulatoknál is.1979-től 2013-ig, két év megszakítással a Vígszínház tagja volt, 1989-től 1991-ig, majd 2013-tól 2016-ig a budapesti Nemzeti Színház tagjaként dolgozott. Népszerűségét a filmes szerepeinek is köszönheti, emlékezetes alakítást nyújtott többek közt a Zimmer Feriben, a Csinibabában és az Üvegtigris-filmekben, de Robert De Niro, Jack Nicholson vagy Clint Eastwood magyar hangjaként is sokan kedvelik. Három friss filmjével, a Hadik – Hangvilla, június 8-án 20.30-kor, Az énekesnő – Fotonban, június 10-én 15.30-kor –, és Akik hazára voksoltak - Fotonban, június 10-én 21.30-kor - vetítésével tiszteleg előtte a fesztivál.

Romwalter Béla (Richy) fővilágosító, producer, a Sparks vállalat alapítója. 1966-ban került a Magyar Televízióhoz világosítóként. Az ott eltöltött 25 év alatt többszáz produkcióban vett részt, dolgozott többek közt Jancsó Miklóssal, Makk Károllyal, Sándor Pállal és Szinetár Miklóssal. 1991-ben az amerikai HBO koprodukciójában készülő Sztálin forgatásán ismerkedett meg az Oscar-díjas Zsigmond Vilmossal. 1992-ben közösen alapították meg a SPARKS céget, amely világítástechnikai szolgáltatásban és kamerakölcsönzésben máig piacvezetőnek számít és immár a fővilágosítók képzésében is részt vesz. A fesztiválon a világhírű operatőr fényképészi munkásságát mutatja be Szakonyi Noémi Veronika Fényképezte Vilmos Zsigmond című filmje, melynek producere Romwalter Béla. Június 9-én 21.15-kor az Expresszóban láthatja a közönség ezt a nagyon ritkán vetített alkotást.

Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész. A filozófia–esztétika szak elvégzése után a Pannónia Filmstúdiónál, később pedig a Filmvállalatnál helyezkedett el. Kezdetben rajzoló volt, majd mozdulattervező és rendező. 1995 és 2005 között a Stúdió II. Kft. egyik tulajdonosa és rendezője is. Első saját rövidfilmje – mely a június 10-én 20 órakor Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon a Tartsunk kutyáttal együtt fesztiválon is látható lesz -, a Modern edzésmódszerek számos hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert. Olyan közkedvelt sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a Mézga család, a Kérem a következőt! és a Gusztáv, de ő rendezte a kultikus Macskafogót is, amelyet világszerte nagy sikerrel vetítettek és most a fesztiválozók is újra megtekinthetik nagyvásznon.

 

Életműdíj 2022

András Ferenc Kossuth-díjas rendező, Huszti Péter színművész, Rófusz Ferenc Oscar-díjas animációs rendező, Szakács Györgyi jelmeztervező és Udvaros Dorottya színművésznő kiemelkedő pályáját méltatja a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal. A magyar filmművészet legendás operatőre, Hildebrand István életművét posztumusz díjjal ismerik el.

András Ferenc Kossuth-díjas rendezőnek két film is elég volt ahhoz, hogy beírja nevét a magyar mozgókép történetébe. Az 1977-es, Balaton-felvidéken játszódó Veri az ördög a feleségét társadalmi szatírája a gulyáskommunizmus világának tartott görbe tükröt, míg a Dögkeselyű az értelmiség lecsúszásáról tudósított egy izgalmas bűnügyi történet keretei közt. 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, emiatt évekig nem forgathatott. Június 12-én 21 órakor Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon óriás kivetítőn láthatja majd a közönség a legendás Dögkeselyűt.

Huszti Péter a főiskolát Várkonyi Zoltán osztályában végezte el, aki később a hetvenes évek egyik legnagyobb közönségsikerében, a Fekete gyémántok című Jókai-adaptációban rendezte őt, amit június 11-én 14 órakor vetítenek Veszprémben a Latinovits-Bujtor Játékszínben. Több mint száz tévé- és mozifilmben tűnt fel. 1974 óta tanít, 1994 és 2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Sokoldalú színészi pályafutása mellett színházi rendezőként és íróként is elismertségnek örvend.

Rófusz Ferenc, Kossuth-díjas animációs rendező, a Nemzet Művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért megkapta az Oscar-díjat. 1988-ban kivándorolt Kanadába, ahol saját stúdiót alapított. 2001 óta ismét Budapesten él, az animációs projektek mellett tanítással is foglalkozik. 2019-ben – a megálmodása után 40 évvel - sikerült bemutatnia Az utolsó vacsorát. Június 10-én 11 órakor a Latinovits-Bujtor Játékszínben a közönség válogatást láthat alkotásaiból.

Szakács Györgyi a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, a nyolcvanas évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit: Ralph Fiennes A napfény ízében, a Napszállta titokzatos kalapos lányát alakító Jakab Juli, vagy éppen A martfűi rém szereplői. A filmet június 11-én 14 órakor a veszprémi Agórában nézheti meg a közönség.

Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a filmes mellett a magyar színházi életnek is megkerülhetetlen alakja. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sándor Pál, Szabó István vagy Jancsó Miklós. Játszott az ikonikus magyar krimiben, a Dögkeselyűben. A Te rongyos élet! című szatírájában kitelepített dívaként egy falu életét bolygatta fel. Bacsó Péter filmjében június 10-én 23 órakor láthatják a fimbarátok a Latinovits-Bujtor Játékszínben. 

Hildebrand István a magyar filmművészet legendás operatőre volt. Pályáját a Filmhíradó operatőreként kezdte, a hatvanas években Keleti Márton és Várkonyi Zoltán látványos szuperprodukcióiban dolgozott, ő fényképezte többek közt az Egy magyar nábobot, a Kárpáthy Zoltánt és A kőszívű ember fiait. Stílusát a kísérletező kedv is jellemezte, amelynek legszebb példája Bódy Gábor Psyché-je. Emléke előtt egyik legkiemelkedőbb munkájával, a ritkán látható Katonazene vetítésével tiszteleg a Fesztivál.

A fesztivál a Kár a benzinért című film vetítésével emlékezik meg a 100 éve született Pécsi Sándorról, a 120 éve született Jávor Pál tiszteletére látható lesz a Toprini nász című felújított klasszikus, a 150 éve született Janovics Jenő előtt pedig Kertész Mihály A tolonc című 1941-es filmjének vetítésével tiszteleg, melynek producere volt.

 

Életműdíj 2021

Bereményi Géza író-rendező, Moór Marianna, Mécs Károly és Tordai Teri színművészek kiemelkedő pályáját méltatja a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal.

Bereményi Géza a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező 1946-ban született Budapesten. Többek közt számtalan Cseh Tamás-dal szövegírója, az Eldorádó, A tanítványok és a Hídember rendezője, a Megáll az idő forgatókönyvírója.

Moór Marianna Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1943-ban született Budapesten. 1957-ben debütált A tettes ismeretlen című filmben. 1965-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Olyan alkotásokban tűnt fel, mint a Szent Péter esernyője, a Két emelet boldogság, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, A beszélő köntös, A Pendragon legenda és Az ötödik pecsét.

Mécs Károly a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész 1936-ban született Budapesten. 1961-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan filmekben játszott, mint A kőszívű ember fiai, A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Két emelet boldogság vagy a 141 perc a befejezetlen mondatból, de ő kölcsönözte Edlington hangját is a Macskafogóban.

Tordai Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész 1941-ben született Debrecenben. Már főiskolásként játszott Keleti Márton Esős vasárnap (1962) című filmjében. Később olyan alkotásokban szerepelt, mint a Jó estét nyár, jó estét szerelem, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, az Egy magyar nábob, A Pendragon legenda, a Mephisto, vagy A vörös grófnő. A Magyar Mozgókép Fesztivál az életműdíjasok és a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell előtt tisztelegve kilenc filmet tűz műsorra, minek következtében a program a korábban közzétetthez képest módosult.

 

Életműdíj 2020

Béres Ilona, Cserhalmi György, Eperjes Károly, Pécsi Ildikó színművészeknek és Szabó István rendezőnek ítélték a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjait, amelyet olyan 65 év feletti, korábban már magas állami művészeti díjban részesült alkotók kaphatják meg, akik a magyar filmművészetben jelentős értéket hoztak létre.

Béres Ilona a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1964-ben. A hatvanas évek számos kosztümös történelmi filmjében játszott főszerepet, így Gertler Viktor rendezésében Az aranyemberben, Várkonyi Zoltán legendás alkotásában A kőszívű ember fiaiban és Ranódy László filmjében, az Aranysárkányban is.

Cserhalmi György a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Több mint kétszáz filmben játszott, számos Oscar-díjra jelölt film szereplője, melyek közül Szabó István Mephisto című műve meg is kapta a díjat. Felejthetetlen alakítást nyújtott többek között Sára Sándor 1978-ban készült 80 huszár című alkotásában, András Ferenc 1982-ben bemutatott filmjében, a Dögkeselyűben és az 1985-ben készült A nagy generáció című alkotásában, valamint Lugossy László Szirmok, virágok, koszorúk című 1984-es filmjében.

Eperjes Károly Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1980-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Számos enigmatikus filmszerep fűződik a nevéhez, többek között Bereményi Géza Eldorádó című filmjében 1988-ban, Tímár Péter Csapd le csacsi! című vígjátékában 1990-ben, és a 6:3-ban 1998-ban, vagy Bereményi Géza 2002-ben készült A Hídember című alkotásában.

Pécsi Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el. Jelentős szerepet kapott az első magyar szélesvásznú filmben, az 1962-ben bemutatott Jókai-adaptációban, Az aranyemberben, Makk Károly Mit csinált felséged 3-tól 5-ig című 1964-es vígjátékában és András Ferenc 1977-es Veri az ördög a feleségét című alkotásában. Országos ismertségét a Linda című tévésorozatban játszott alakítása is erősítette.

Több mint 60 nemzetközi díjat nyert filmjeivel. 1982-ben Oscar-díjat kapott a Mephisto című filmért, és jelölték a Bizalom, a Redl ezredes és a Hanussen című filmjeit is. Négy díjat vehetett át Cannes-ban, megkapta a David di Donatello-díjat a Mephistóért, a Brit Filmakadémia legjobb külföldi filmnek járó díját a Redl ezredesért, továbbá a Bizalommal és az Édes Emma, drága Böbe című filmjével díjat nyert a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A napfény íze 1999-ben Európai Filmdíjat kapott.

 

Életműdíj 2019

Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera az az öt művész, akinek pályáját a Magyar Filmakadémia Egyesület 2019-ben először életműdíjjal méltatta.

Andorai Péter a Nemzet Színésze címmel és Prima díjjal kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész 1976-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Kamera elé először a Grunwalsky Ferenc rendezte Vörös rekviemben állt. Pályája során közel 90 filmben láthatta a közönség, köztük olyan alkotásokban, mint a Bizalom, a Szabadíts meg a gonosztól, a Mephisto, az Egymásra nézve, a Hajnali háztetők, az Eldorádó, a Roncsfilm, a Csinibaba és A napfény íze. Az Enyedi Ildikó által rendezett Simon mágus címszerepéért ő lett a legjobb férfi főszereplő a 30. Magyar Filmszemlén és több fesztiválon is elnyerte a legjobb alakításnak járó díjat.

Bánsági Ildikó a Nemzet Művésze címmel és Prima díjjal kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Eddig több mint 110 filmben láthatta a közönség. Bevallása szerint sokat köszönhet Szabó Istvánnak, aki 1979-ben rábízta Oscar-díjra jelölt filmje, a Bizalom női főszerepét, de szerepelt az Oscar-díjas Mephistóban és az Édes Emma, drága Böbe című alkotásokban, valamint Mészáros Márta Napló-sorozatának első három darabjában is.

Bodrogi Gyula a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 1958-ban szerzett diplomát. Több mint 170 filmben láthattuk. Moziban 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című, Máriássy Félix rendezte filmben. Emlékezetes filmje volt többek között a Házasságból elégséges, a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek!, a Szépek és bolondok és a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?

Koncz Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1963-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Olyan alkotásokban játszott, mint a Hattyúdal, A kőszívű ember fiai, a Hideg napok, az Egy szerelem három éjszakája, az Egri csillagok, a Gyula vitéz télen-nyáron, valamint Fábri Zoltán Oscar-jelölt Magyarok című filmjében majd annak folytatásában, a Fábián Bálint találkozása Istennel című filmben, melyért 1981-ben elnyerte a legjobb férfi alakítás díját az Újdelhiben megrendezett filmfesztiválon.

Venczel Vera Jászai Mari-díjas, Prima díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Gimnazistaként játszott első két filmjében: Máriássy Félix Karambol és Esztergályos Károly Egy csónak visszafordul című alkotásában. 1968-ban végzett a Színművészeti Főiskolán, azóta több mint száz filmben láttuk, mint például a Kárpáthy Zoltán, az Egy szerelem három éjszakája és az Egri csillagok. A Pillangó című tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte-Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat.