A Magyar Filmakadémia Egyesület kezdeményezésére megújult Illés György operatőr és Bán Frigyes filmrendező emléktáblája egykori lakhelyük, a Róna utca 171. szám alatti lakóház falán.

A Filmakadémia célja, hogy megőrizze a hazai filmes kultúra nagyjainak emlékét, és láthatóvá tegye azt a közönség és a jövő alkotói számára is. Az emléktáblák felújítása méltó tisztelgés két olyan művész előtt, akik meghatározó egyéniségei voltak a magyar filmgyártásnak.

Illés György (1914–2006) a 20. századi magyar operatőrművészet egyik legnagyobb alakja volt. Pályafutása során több mint száz nagyjátékfilmet fényképezett, és meghatározó szerepet játszott az operatőrképzés létrehozásában és nemzetközi szintre emelésében. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanáraként és később rektoraként olyan világhírű alkotókat nevelt ki, mint például Zsigmond Vilmos vagy éppen Kovács László. Legjelentősebb munkái között szerepel a Budapesti tavasz (1955), A Pál utcai fiúk (1968) és Isten hozta, őrnagy úr! (1969). Kétszeres Kossuth-díjas, a magyar mozgókép mestere, öröksége máig élő hagyomány a magyar filmoktatásban.

Bán Frigyes (1902–1969) filmrendezőként és forgatókönyvíróként írta be nevét a magyar film történetébe. A Talpalatnyi föld (1948) és a Semmelweis (1953) nemcsak hazai, hanem nemzetközi sikert is aratott. Három Kossuth-díjjal, valamint Érdemes és Kiváló Művész címmel ismerték el. Pályáját tragikusan korán, egy autóbaleset vetett véget, miközben épp utolsó filmjén, a Bolondos vakáción dolgozott. Műfaji sokoldalúsága, történelmi érzékenysége és egyedi látásmódja máig példaértékű.