Az Inkubátor Program elindításával a Magyar Nemzeti Filmalap 5 fiatal rendezőnek biztosít lehetőséget első animációs, dokumentum- vagy játékfilmjének elkészítésére. Az MNF új pályázatára szakmai diplomával rendelkező, de egész estés alkotást még be nem mutatott filmrendezők jelentkezhetnek szeptember 15-ig.

A Filmalap támogatásával az elmúlt években olyan filmek kerültek ki elsőfilmes rendezők kezei közül, mint például a Viharsarok, az Isteni műszak, az Utóélet, a Liza, a rókatündér vagy a Cannes-ban díjazott Saul fia. A filmek közül több is A-kategóriás fesztiválon mutatkozhatott be, vagy 100 ezer fölötti nézőszámot produkált. Az MNF az elmúlt évek sikerein felbuzdulva még hatékonyabban szeretné támogatni a fiatal elsőfilmes rendezőket, ezért hívták életre az Inkubátor Programot. A Magyar Nemzeti Filmalap július 2-án tartott sajtótájékoztatót, ahol a Filmalap vezetői és a programot segítő szakmai mentorok meséltek az újonnan induló programról.

Az eseményen Havas Ágnes vezérigazgató mutatta be elsőként az Inkubátor Programot. Elmondta, hogy szeretnék megmozdítani azokat a fiatalokat, akik az elmúlt pár évben végeztek a különböző egyetemek mozgóképművész, animációsrendező vagy rendező szakán, és eddig még nem nyertek, vagy nem akartak pályázni a Filmalaphoz. A vezérigazgató már a Filmalap elindulása óta gondolkodik egy ilyen programon, először Pálfi György filmrendező javasolta neki, hogy segítsék az elsőfilmeseket, hogy kipróbálhassák saját hangjukat, stílusukat. Az elmúlt évek elsőfilmes sikereit látván úgy tűnik, valóban van helye egy ilyen programnak a magyar filmgyártásban. Havas Ágnes kiemelte, hogy a Filmalap eddig is támogatott kezdő filmeseket és diplomafilmeket: kapcsolatban álltak a MOME, az SZFE és az ELTE filmes képzéseivel. Az Inkubátor Programmal viszont szélesebbre tárják a lehetőségeket, a BKF és az Egri Esterházy Károly Főiskola filmes képzéseinek bevonásával. Hozzátette, hogy természetesen a pályakezdő rendezők nem csak erre a programra jelentkezhetnek: a Filmalap többi pályázatán ugyanúgy indulhatnak a jövőben is, bármilyen végzettséggel.

"Sokan nem tudják, hogyan kell hozzákezdeni, ebben támogatjuk őket." - fogalmazott Andy Vajna kormánybiztos, aki hozzátette, megpróbálják "kitágítani" a piacot, mert az egyetem után az első filmig sokszor nem találják a helyüket a fiatal rendezők, nem mernek belevágni egy forgatókönyv megírásába.

A program keretein belül évente 5 filmet tudnak támogatni, ezek között lehet dokumentumfilm, egész estés animációs film vagy játékfilm. A program első lépcsőfoka egy előválogatási szakasz, amelyre szeptember 15-ig várják a treatmenteket. Ezek közül egy felkért szakmai zsűri választja ki azt a 10 filmtervet, amelyek bemutatkozhatnak a november 10-én rendezendő Pitch Fórumon. Innen két zsűri dönti a továbbjutó 5 filmtervről: kettőt egy szakmai zsűri nevez meg további három tervet pedig a jelen lévő szakmai közönség szavazatai alapján választanak ki. A győztes filmek 2 millió forint összegű forgatókönyvírói támogatásban részesülnek, a könyvek megírására 3 hónap áll az alkotók rendelkezésére. Az elkészült forgatókönyv után a játékfilmesek legfeljebb 62 millió, a dokumentumfilmesek 22 millió és az animációsok 82 millió kerettámogatásban részesülhetnek. A gyártás megkezdésétől kezdődően egy éven belül kell elkészülnie a filmeknek, amelyek piacra bocsátásához 2 millió forint marketingtámogatás is a produkciók rendelkezésre áll a gyártási támogatáson belül. A Filmalap ezen felül a díszbemutató megszervezésében is segítséget nyújt, de a további forgalmazás már a produkciók döntésétől függ majd.

A konzultáció és a segítségnyújtás végig jelen lesz a programban, ez helyettesíti tulajdonképpen a gyártás-előkészítési szakaszt, hangsúlyozta Szalai Anita jogtanácsos. A Filmalap szakemberei mellett, a felkért mentorok is kiemelt szerepet kapnak, Enyedi Ildikó, Kerékgyártó Yvonne, Pataki Ági, Petrányi Viktória és Pusztai Ferenc segítik majd a fiatalok munkáját. Ők azok, akik az elmúlt években, évtizedekben kiemelkedő szerepet játszottak az elsőfilmes rendezők pályára állításában és az ő feladatuk lesz a beérkező jelentkezésekből a továbbjutó 10 filmtervet is kiválasztani.

A mentorok között helyet foglaló Kerékgyártó Yvonne forgatókönyvíró, már az elsőfilmen túljutott alkotók tapasztalatával állhat a sikeresen pályázó rendezők elé. A Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakán végzett fiatal lány a Free Entry című 2014-es filmjének nem csupán forgatókönyvírója, de rendezője is volt. Yvonne úgy véli, elsősorban szakmai tapasztalatukkal tudják majd segíteni a fiatal rendezőket. „Azokat a könyveket, amiket jónak találok, ki fogom emelni, én főként az egyedi ötleteket szeretném támogatni.” - mondta a Filmhunak. “Arra bíztatnék minden fiatal rendezőt, hogy kreatívan álljon hozzá ehhez a projekthez. Ez nem egy olyan pályázat amiben bármilyen megkötés van.” - mondta a forgatókönyvíró, aki azt is hozzátette, szeretnék, ha a mentorok személyében egy külső szemet kapnának azok az alkotók, akiknek erre igényük van.

Pataki Ági producer, a programot méltatva kiemelte: mivel alacsony költségvetésű filmek készülnek majd könnyített adminisztrációs folyamatokkal számolhatnak az alkotók, az elsőfilmes rendezők mellé pedig kezdő vagy fiatal producerek is be tudnak szállni. Így jó alkalom ez a program a fiatal producerek szakmai támogatására is. Megtudtuk azt is, hogy ha egy fiatal producernek nincs szakmai diplomája, az nem feltétlenül kizáró ok a pályázásból, ebben az esetben be kell építeni egy mentort, vagy egy tapasztalt producert a folyamatba. „Akármennyire low budgetnek is hívjuk, azért 60 millió forint nagyon sok pénz, és nagyon nagy felelősség. Ezért is állt fel a mentori csapat.” - mondta Pataki Ági.

Gyárfás Eszter a Proton Cinema képviseletében vett részt az eseményen, az Inkubátor Programban azonban nem ő, hanem Petrányi Viktória foglalja majd el a producer-mentori posztot. Elsőfilmes projektben azonban Gyárfás Eszternek is van tapasztalata, 2014-ben Császi Ádám Viharsarok című filmjén dolgozott, így ő is szívesen mesélt arról, miben tud egy mentor a fiatal alkotók segítségére lenni. „Leginkább nyitottságra és lelkesedésre van szükség a mentorok részéről. Egy elsőfilmes alkotóban mindig sokkal nagyobb hév van, mint egy olyan rendezőben, aki már a többedik filmjére készül.” A producer szerint az Inkubátor Program egyik nagy előnye, hogy nem szab gátat ennek a lelkesedésnek. „Az első filmnél sokszor olyan alkotás szalad ki a rendezőkből, ami nagyon személyes, amit már nagyon régóta terveztek és szerettek volna elkészíteni. Éppen emiatt nehéz, hogy sokszor éveket kell várniuk arra, hogy finanszírozni tudják a projektet. Ennek a programnak az esetében nagyon nagy támogatást jelent, hogy egy év alatt elkészülhet a film. Nem beszélve arról, hogy ez a producernek is nagy segítség, nem kell koproducereket keresni, mert egy helyről megkaphatja a pénzt és a rendezővel együtt a film tartalmára koncentrálhatnak.”

Gyárfás Eszter és a Proton Cinema producerei nem csak a beérkező tervek elbírálásában és koordinálásában segítik a Filmalap kezdeményezését, a producerek már az Inkubátor program kifejlesztésében is közreműködtek. „A Filmalap több producerrel, sőt több elsőfilmes producerrel is konzultált. Nagyon igyekeztek odafigyelni arra, hogy a szakma is elmondja, hogy nekik, hogyan lenne jó.” – mesélte.

Pusztai Ferenc producer ugyancsak úgy véli, nagy szükség volt az Inkubátor Programra, hiszen komoly segítséget nyújtanak vele az elsőfilmeseknek, akik ebben a rendszerben egyfajta védőhálóval dolgozhatnak majd. Szerinte a tapasztalt produceri szem segíteni tud például abban is, hogy a film mindenképpen finanszírozható legyen. Példaként Kocsis Ágnes első filmjét a Friss levegőt említette meg, amely az új pályázat során megkapható összegnél kevesebből készült el 2005-ben, de mai áron szerinte körülbelül ennyiből jönne ki. Gigor Attila első filmje, A nyomozó 20 milliós támogatással indult, amihez hozzájött még 50 millió, majd a menet közben beszálló további koprodukciós partnerek volt köszönhető a nagyobb költségvetés. Hozzátette, hogy számos példa van arra, hogy egy ekkora összegből gazdálkodó prodkcióból jó minőségű film lesz. A KMH film most Lengyel Balázs elsőfilmes rendező Lajkó című filmjét fejleszti, és nagy az esélye, hogy ősszel, vagy jövő év elején elkezdődhet a forgatás.

Az eseményen részt vett Kocsis Tibor dokumentumfilm-rendező is, aki szerint ez a program egy kategóriaugrás a dokumentumfilmesek számára. Eddig a magyar dokumentumfilm finanszírozásban a Médiamecenatúra Program játszotta a főszerepet, amely segítségével az elmúlt öt évben több száz dokumentumfilm készült, viszont a támogatás itt maximum 10 millió forint lehet. Vannak olyan témák, főleg nemzetközi összefüggésben, amelyek ebből a keretből nem valósíthatóak meg. Elmondása szerint az európai átlag dokumentumfilm budget, beleértve a volt szocialista országokat is, már jóval túlhaladta a 100 ezer eurót, főleg olyan filmek esetében, amelyek moziforgalmazásra, vagy nemzetközi piacra készülnek. Éppen ezért egy elsőfilmes számára nagyon nagy eredmény, hogy 20 millió forintos támogatáshoz juthat. Ez az összeg segíti az igényes, jó dramaturgiával és forgatókönyvvel rendelkező, korszerű technikával készülő témafeldolgozást. Kocsis Tibor így érthetően abban bízik, hogy a kiválasztott 5 film között dokumentumfilm is lesz majd, mert úgy látja, hogy ez a műfaj az utóbbi időben háttérbe szorult.

Az animációs filmek azonban ismét virágkorukat élik. Az Inkubátor Program 82 millió forintos támogatást kínál az ebben a műfajban nevező alkotóknak. A sajtótájékoztatón Kreif Zsuzsanna és Bognár Éva Katinka animációs rendezők is jelen voltak. A két fiatal lány már több animációs rövidfilmet rendezett, Kreif Zsuzsanna a Limb-Limbo Travel egyik alkotója, Bognár Éva Katinka pedig az idei KAFF-on is versenybe szállt Jó, ha van című film rendezője. A két lánynak egész estés filmje még nem készült, jelenleg közös filmtervükön dolgoznak: „Úgy indult a közös tervünk, hogy rövidfilm lesz belőle, de szeretnénk kibővíteni, így a nyarat azzal töltjük, hogy fejlesztjük, összerakjuk a tervet és meglátjuk, hogy állunk szeptemberben.” – mesélték. „Kicsit ijesztő, hogy egy év alatt kell megcsinálni egy filmet, ami egy animációs filmnél kicsit szűkös, közbejöhetnek olyan specifikus körülmények, amik megnehezíthetik a készítés folyamatát. De annak nagyon örülünk, hogy az animáció is kiemelt figyelmet kapott a programban.” - mondta Kreif Zsuzsanna.

(forrás: MTI)