Február 29-én, hétfőn az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Saul fia vetítésével kezdődik a 2. Magyar Filmhét. Március 1-6. között a Cinema City MOM Parkban 6 kategóriában összesen 270 film pereg majd és számos kiegészítő program is színesíti a filmes mustra kínálatát. A Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával a Magyar Filmakadémia által szervezett eseményről az akadémia elnökét, Novák Emilt kérdeztük.

Az alkotók kérésére a Saul fia versenyen kívül szerepel majd a Filmhéten. Mit gondol Ön erről?

NE: Mi természetesen akceptáltuk ezt a kérést, deszemély szerint nem tartom jó ötletnek. Úgy gondolom, hogy attól függetlenül, hogy ez a film hatalmas nemzetközi sikereket ért el, ott kellene, hogy legyen a versenyben, hisz a verseny nem csupán a producer és a rendező versenye, hanem nagyon sok szakma versenye is - operatőr, vágó, zeneszerző, díszlet és látványtervező, sminkes és hangmérnök. Ezeknek az embereknek a számára, ha egy jó filmben tudnak nagyot alkotni, egy Magyar Filmdíj is nagy elismerés lehet.

Azok a nagyjátékfilmek is versenyben vannak, melyeket az 1. Magyar Filmhéten már láthatott a közönség. Ez azért alakult így, mert az 1. Filmhét után nem volt díjátadó?

NE: Igen. Az 1. Filmhét után a Médiatanács és a Magyar Média Mecenatúra tartott egy díjátadót a „kisműfajok” - tévé-, dokumentum-, kisjátékfilm, ismeretterjesztő film, animáció – számára, de a nagyjátékfilmek kimaradtak, ezért a Filmhét támogatói, a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa úgy döntött, hogy ezt idén pótoljuk, ezért a két év nagyjátékfilmjei most együtt versenyeznek majd. A magyar filmipar az elmúlt években kifejezetten sikeres, és egyre több lehetőséget kap, gondoljunk csak az adókedvezményre.

Amikor együtt versenyez egy közönségfilm és egy művészfilm, kell-e, lehet-e őket összemérni?

NE: Egy versenyben nem arról van szó, hogy ezeket összehasonlítjuk. Az akadémia tagok azt nézik meg és az alapján szavaznak, hogy abban a műfajban, amelyikben elkészült az adott film, az kiemelkedő-e, vagy sem. Tehát nem egymással versenyeznek a különböző stílusú filmek, hanem a műfajon belüli teljesítményeket figyeljük, és az alapján díjazzuk a legjobbat. A Magyar Filmdíj szakmai díj. Az, hogy a közönség mely alkotásokat szereti, az egy más kérdés! Manapság szerencsére azonban egyre több olyan film készül, mely komoly nemzetközi, szakmai elismerést is kapott, és a közönség is nagyra értékeli – gondoljuk csak a Saul fiára vagy a Liza, a rókatündérre, hogy két, egymástól egészen különböző filmet is említsek. Azt látom, hogy van út, hogy a magyar közönség ismét magyar filmeket is nézzen. Ez az út természetesen nem egyszerű, mert a magyar filmek olyan piacon kell, hogy megállják a helyüket, ahol ott vannak az amerikai filmek is. Azok mögött pedig olyan erő és olyan publicitás van, ami sokszor évekkel a mozi premier előtt előkészíti egy film ismertségét és ráadásul azok a filmek is mind szinkronizálva, magyarul beszélve érkeznek meg a magyar közönséghez. Ezekkel szemben egy magyar film sokkal rosszabb lehetőségekkel indul, főleg a reklám terén.

Milyen kategóriákban osztják majd ki a Magyar Filmdíjat?

NE: A díjátadót március 6-án este rendezzük meg. 6 műfaji - legjobb játékfilm, tévé-, dokumentum-, kisjátékfilm, ismeretterjesztő film, animáció - és 12 szakmai díjat ítélünk majd oda az alábbi kategóriákban rendező, forgatókönyvíró, női, férfi főszereplő, női, férfi mellékszereplő, operatőr, vágó, zeneszerző, díszlet és látványtervező, sminkes és hangmérnök.

Miért szerepel a nevezési feltételek között a mozi forgalmazás, a tévésugárzás vagy a fesztiválszereplés? Nem zár ki sok alkotást a versenyből ez a kritérium?

NE: Én úgy gondolom, hogy minden nemzeti filmdíj – erre számos példa van Európában is - egyfajta szabálykiírás-rendszerben működik. Annak az iparnak a díja, amelynek a kezdő, ismeretlen, fiatal művész is tagja szeretne lenni. Ezeknek a fiatal tehetségeknek megvan a lehetőségük arra, hogy elsőfilmes fesztiválokon megmutassák magukat. A Filmhéten a nevezési feltételek között azért szerepel a mozi forgalmazás vagy a tévésugárzás, mert ezek egyfajta minőségi szűrők, s ráadásul korosztályi besorolás alá is kerülnek így a filmek. A Filmhéten versenyen kívül természetesen sok fiatal tehetség számára biztosítunk bemutatkozási lehetőséget.

Lesz-e valamilyen különleges csemege az idei Filmhéten?

NE: Az egyik legnagyobb jelentőségű magyar alkotóra, a 86 éves korában elhunyt Oscar-, BAFTA- és Emmy-díjas operatőr, Zsigmond Vilmosra emlékezünk: Magyarországon eddig nem látott, forgatási teszt-polaroid képeiből szervezünk kiállítást, valamint levetítjük Brian De Palma Fekete Dália című filmjét, melynek fényképezéséért 2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra Zsigmond Vilmost.

Milyen szakmai programok várhatóak?

Szombaton szakmai napot tartunk majd, melynek keretében a Médiatanács – a Magyar Média Mecenatúra programról -, a Filmalap, a Filmiroda, a Nemzeti Művelődési Intézet és a MANDA tartanak ismertetőt. Szó lesz az új pályázati szisztémákról, valamint a MANDA átszervezéséről is. A filmszakma számára – benne aMagyar Operatőrök Társasága és a Magyar Filmakadémia – fontos, hogy ez a szervezet tovább éljen és tovább dolgozzon a magyar filmes múlt archiválásán, átörökítésén a következő nemzedékek számára. Úgy gondoljuk, hogy Zente Ferenc, Sós Imre vagy Törőcsik Mari filmkockáit a jövő generáció tagjainak is látnia kell, hisz szerves részei nemzeti kultúránknak.

Az Oscar gála utáni napon indul a Magyar Filmhét. Hogy látja, a Saul fia esélye az Oscar-díjra önmagában mit jelent a magyar film számára?

NE: Ez azt jelenti, hogy több mint egymilliárd ember fog a világon a tévékészülékek előtt hallani arról, hogy magyar film! A nemzetközi fesztiválsikerek mindig piacot nyitnak a magyar film számára, fokozzák az irántuk való érdeklődést. Ez lehetőség minden alkotó számára, hogy azokon a kapukon, amelyeket ezek a filmek kinyitnak, egy-egy jó filmmel ők is bejussanak. Az elmúlt években szerintem nagyon jó irányban indult el a magyar filmgyártás. Amit Andy Vajna kitalált, azt következetesen végigvitte, és a számok és a filmek őt igazolják. Most lehetőség nyílik arra, hogy helyére kerüljön a magyar filmművészet, arra a helyre, amelyet megérdemel. Köszönet illeti őt, hogy hitt abban, amit csinál. Zseniális döntés volt, hogy annak idején támogatást nyújtott a Saul fia számára, s az elkészülhetett.

Hol tart most az akadémia?

NE: Másfél évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Filmakadémia. Akkor 30-an hozták létre. Akkor Sándor Pál, Bereczki Csaba és Herendi Gábor javaslatára engem szavaztak elnöknek. Akkor azt a feladatot kaptam, hogy szervezzem meg az akadémiát és a filmhetet. Ez megtörtént: mára 188 tagot számlálunk, van 2. Magyar Filmhét, van Magyar Filmdíj. Most a következő lépés, hogy ez a 188 ember egy új elnököt válasszon és továbblépjen ezen az úton s az akadémiát a lehető legmagasabb szintre emelje.

Szeretne Ön maradni az elnök?

NE: Ez nem szeretet kérdése. Ha az ember egy szakmai szervezetet hoz létre, mindig a szakmai az elsődleges szempontja, és nem az, hogy ő üljön a székben. Ha az én elképzeléseim lesznek szimpatikusak a közösség számára és arra szavaznak, hogy ezek az elképzelések valósuljanak meg, akkor lehet, hogy ismét én kapom a megbízást, de lehet, hogy másnak hatékonyabb elképzelései lesznek. Számomra az a legfontosabb, hogy az akadémia meghatározva a saját értékrendjét valóban akadémiává váljon, és azt az értékrendet képviselje, hogy a magyar filmművészet valóban művészet. Az akadémiának ezt a célt kell támogatnia.